https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fsarok.zsuzsa%2Fposts%2Fpfbid02gsD4TeVByMcvqanDmVJwuoGyygXgtp58nZYh1aYbELn98rg36ycvSkGYVNQAvVKol&show_text=true&width=500
Author Archive
Egy fénykép alapján készítettem el a cicánk rajzát. Nagyon koncentráltam a szemére, hogy a csodálkozást kifejező nagy szemeit vissza tudja adni.
A szemek rajzolása nagy kihívás volt a számomra, mert az ceruza és a radír nem mindig azt csinálták, amit én akartam. Azért szorgalmasan próbálkoztam, és nagyon örültem, amikor hozzávetőlegesen azt a képet sikerült megrajzolni, amit szerettem volna. Na persze nem vagyok teljesen elégedett, valószínűleg nem is vagyok eléggé türelmes. Viszont amikor egy-egy rajz elismerést hoz a családban, akkor boldog vagyok. Az unokám megkérdezte, hogy honnan tudok ilyen jól rajzolni. Hát kell ennél nagyobb dicséret?
Azért büszkén kijelentettem, hogy csak most tanulok, és örömmel nyugtáztam, amikor azt mondta, hogy kell egy jó hobby mindenkinek. Í
Most jöjjenek a szemek, amiket megrajzoltam.
Elsőnek egy női szemet rajzoltam. Amikor a szem visszanézett rám, nagyon örültem, mert a szemet a legnehezebb jól megrajzolni.
A kisbaba szemét azért rajzoltam meg, mert annyira aranyos a kép. Még mindig nem nagyon merek satírozni, mert félek, hogy elrontom a képet, amit nagy műgonddal előállítottam, úgyhogy csak jelzésértékűek a satírozások. Viszont nagyon szeretem a fénycsillogásokat a szemben megrajzolni. Attól lesz élő a kép.
Öreg szem
Sokat bajlódtam ezzel, de a végén csak sikerült elkészíteni. A sok ránc majdnem kifogott rajtam. Viszont a képek egyre jobbak úgy érzem. Az össze-vissza szőrszálakat nem volt könnyű felrakni, és a tónusozást is nehéz volt megcsinálni. Közben rájöttem egy technikai trükkre. Előre megnézem a videót, amiben a kép készítését oktatják, és csak utána kezdem el a rajzolást. Így könnyebb, mert nem kell állandóan megállítani a lejátszást, hogy utolérjem a rajzoktatót, mert van egy kis trükk a felvételekben, ugyanis az unalmas satírozós részek fel vannak gyorsítva, és olyankor lemaradok.
A szemüveges szem rajzolása sem sima ügy. Azzal, hogy a videót előre megnéztem, és utána magamtól rajzoltam le a szemet, majd a videót gyorsítva ismét megnéztem, és a hibákat, amit tudtam kijavítottam, sokkal kevesebb bonyodalommal jutottam el a végeredményig. Volt egy előző változat, ahol a balszem árnyékolása kontúrosabb volt. Javtás után viszont a szemhéj nem igazán olyan, mint amilyennek szeretném.
Egyelőre ez a végleges. Így is hasonlít az eredetire. 🙂
Nagyon izgalmas volt az első portré elkészítése, mert egy ismert színésznőt lerajzolni nagy kihívás, de a lányom szerint szebb lett, mint az eredeti.
Az egyik macskaeledeles zacskón hasonló cica van, mint amilyen nekünk is van. Megpróbáltam lerajzolni, több kevesebb sikerrel, mert a fehér bundájához a fehér bajuszát fogalmam sem volt, hogyan kell megcsinálni. Így sikerült. A referencia képpel együtt töltöm fel.
Az előző képek után határoztam el, hogy mélyebben szeretném megismerni a rajzolással kapcsolatos technikákat. Azt sikerült felfognom, hogy minden sikerhez sok gyakorlásra van szükség, és ezért elkezdtem a fejjel lefelé rajzolást gyakorolni. Bizony, bizony nem mindig ott fog az a fránya ceruza, ahol akarom, és nem is olyan vastag a vonal, amilyet szeretnék, szóval van gond elég. Többé-kevésbé sikerültek a rajzok. Az igaz, hogy nem nagyon volt hozzá türelmem, de megőröltettem magam, amennyire csak bírtam. Viszont nagyon izgalmas volt, hogy fejjel lefelé, csak a referencia pontok alapján, hogy is fog kinézni a kép megfordítva.
Megint jobban sikerült, mint vártam.
Az első rajzon fellelkesedve elővettem az unokám tablóképét és egy részletét megrajzoltam. Amikor a család felismerte, hogy kit ábrázol, nagyon örültem. Nyilván nem igazán sikerült, de nekem nagy örömet okozott a kép elkészítése, és az, hogy visszanéz rám.
Még életemben nem rajzoltam fület, de a vonalak és a formák figyelésével sikerült fülszerű képet rajzolnom.
A Valdorart Festőiskola egyik bemutatóján sikerült elkészítenem zéró rajztudással az első képet. Biztos, hogy nem tökéletes, mert nem is lehet az, de olyan sikerélményben volt részem, mint korábban még soha, hisz a kép meglepően hasonlított az eredetire.
Ennek kapcsán határoztam el, hogy új hobbiként elkezdek rajzolni.
Előfizettem a Valdorart anyagaira, és elhatároztam, hogy nem telhet el nap úgy, hogy ne foglalkoznék a rajzolással valamilyen szinten legalább 1 óra hosszat. Vagy rajzolok, vagy nézek egy videót, hogy hogyan kell rajzolni.
Valószínűleg, ha a satírozást elmaszatoltam volna, még plasztikusabb lenne, de a családomnak ez is elnyerte a tetszését.
